Egységárak megjelenítése webáruházakban

Szerző: Dátum: Júl 29, 2010 Kategória: Blog

Ezzel a bejegyzéssel kicsit eltérek az oldal alaptémájától, a Google AdWords rendszerétől. Azért, hogy valamilyen módon kapcsolódjak: az itt leírtak fontosak lehetnek azok számára, akik jelen vannak az AdWords-ben, a webáruházaknak.

Van Magyarországon ugyanis egy törvény, illetve rendelet az árak feltüntetéséről, amelyről szerintem nem nagyon van megfelelő tájékoztatás és amiből fogyasztóvédelmi problémája lehet minden webshop üzemeltetőnek akár a közeljövőben is.

Előre bocsátom, nem vagyok jogász, ezért a most leírtak értelmezéséhez szívesen veszek bármilyen szakirányú iránymutatást, a bejegyzés célja a tisztánlátás ebben a témában (is :-))

Természetesen nem vagyok olyan szemfüles pali, aki gondosan bújja a törvényeket és hiányosságokat keres azok alkalmazásában. Egyik kereskedelmi partnerünknél “járt” sajnos a NFH pontosan a webshopjából hiányzó egységárak vonatkozásában. Ezért kezdtem el összegyűjteni, mik is a jelenlegi szabályok, amikre talán sok webshop tulajdonos nem is gondol, hogy létezik és be kell tartani!

Az a bizonyos 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

Az egész mizéria ebből a bizonyos fogyasztóvédelmi törvényből indul ki. Mivel legjobb tudomásom szerint nincs külön törvényi szabályozás a webáruházakra és a hagyományos üzletekre a témában, ezért én úgy kezelem, hogy ez a törvény és a továbbiakban bemutatott paragrafusok egyaránt vonatkoznak webshopokra és “offline” üzletekre egyaránt.

A fogyasztóvédelmi törvény IV. fejezetének 14. §-a szabályozza az árak megjelenítésével és feltüntetésével kapcsolatos információkat.

(1) A fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.

(2) Nem kell alkalmazni e § rendelkezéseit az árverés útján értékesítendő termékre, ha annak kikiáltási (induló) árát az árverési tájékoztató meghatározza.

(3) Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.

(4) Az eladási árat és az egységárat, illetve – határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével – a szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében kifejezve fel kell tüntetni.

(5) A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.

(6) Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát, az egységárat is meg kell adni a külön jogszabályban foglaltak szerint.

(7) Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására.

A kiemelt 6. bekezdés betartása hiányzik úgy látom jó néhány webáruházból, ezen a vonalon megyünk most tovább.

Az árakról, egységárakról szóló rendelet

Abban a bizonyos 6. bekezdésben azt a bizonyos “külön jogszabályt” úgy hívják, hogy 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól.

Az ebből minket különösen érdeklő rész a következő:

3. § (1) A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával,

a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy

b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.

(2) Nem kell feltüntetni az egységárat

a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű,

b) az automatából értékesített,

c) az egy csomagban lévő, készletben értékesített,

d) a különleges díszcsomagolású,

e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken.

(3) Ha külön jogszabály meghatározott előrecsomagolt termék forgalmazása során a nettó tömeg mellett a töltő (lecsepegtetéssel meghatározott) tömeg feltüntetését is előírja, elegendő a töltő tömeg egységárának feltüntetése.

4. § Az egységárat

a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3),

b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t),

c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm),

d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2),

e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db)

kell feltüntetni.

4/A. § Az olyan vendéglátó üzlet esetében, ahol a vendéget felszolgáló közreműködésével szolgálják ki, az üzlet étel- és italválasztékához kapcsolódó eladási árakat, illetve egységárakat bemutató árjegyzéket az üzlet bejáratán kívül, annak közelében is el kell helyezni.

Tegye fel a kezét, akinek webáruházában például

  • elemet, akkumulátort
  • papírt, fotópapírt
  • parfümöt
  • folyadék állagú étrend-kiegészítőt
  • több darabos CD-t, DVD-t
  • ásványvizet
  • stb.

… árul? Kint van az egységár? 🙂

Számomra is meglepő volt, hogy ilyen esetekben is fel kell tüntetni, mennyibe kerül a 4 db-os kiszerelésben árusított akkunál az 1db akku, vagy a 25db-os ún. “Cake box” CD-nél az 1 db lemez, partnerünknél ugyanis pont ezek hiánya miatt jelentkezett az NFH.

Az értetlenségem abból fakadt, hogy ezek elvileg bonthatatlan csomagban kerülnek értékesítésre, így én első körben a 3. § 2. bekezdés c) pontjára lettem figyelmes, azonban a gyakorlat vélhetően azt mutatja, hogy akár csak a hiperben a WC papírokhoz feltüntetett 1 tekercs áránál, többek között a fenti termékeknél is meg kell jeleníteni az egységárat.

Mire való az egységár?

Értelmezésemben az egységár megjelenítése lényegében azt az összehasonlíthatóságot biztosítja a termékeknél, amely összehasonlíthatóság megvan például a fényképezőgépek vagy a karórák vagy a hasonló, tovább nem bontható termékek árainak összehasonlítása során.

Segítségével könnyebben megállapítható a fogyasztó, a vásárló számára, hogy melyik parfüm a ténylegesen olcsóbb, mivel ha az egyik 10 000 Ft, a másik 15 000 Ft, viszont az egyik 10ml-es, a másik 100 ml-es kiszerelésben kerül értékesítésre, akkor már a drágább lesz lényegében az “olcsóbb”.

Néhány dolog még nekem se teljesen tiszta, egyértelmű:

  • elegendő feltüntetni a termékadatlapon vagy a terméklista oldalakon is kell?
  • ha egy banneren feltüntetem mondjuk a CD árát, meg kell-e jeleníteni az egységárat vagy itt is elég a termékek adatlapján?
  • ha egy hírlevélben egy parfümöt ajánlok, ki kell-e írni az egységárát vagy elég, ha a hivatkozás “végén” megjelenő adatlapon kint van?

A kérdésekre a választ talán az a bizonyos 6. bekezdés adja:

(6) Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát, az egységárat is meg kell adni a külön jogszabályban foglaltak szerint.

Jó lenne ezeket egyszer és mindenkorra tisztázni, mert büntetést nyilván nem akar senki sem kapni, viszont én úgy érzem, hogy a törvények szövegei nem egészen alkalmasak az online kereskedelmet pontosan és érhetően szabályozni.

Comments are welcome 🙂

Szóljon hozzá!